1. más irányba kezd haladni. balra tér; a műútra tért. | irod megtér, visszatér. házába tér. | vál <pihenni> megy. nyugovóra tér. | ▸ veszni tér

2. ritk valakihez csatlakozik, szegődik. valakinek a pártjához tér. | ▸ istenhez tér

3. ▸ valamire tér új taktikára tér; más vallásra tér. | másról kezd beszélni. a tárgyra tér.

4. ▸ magához tér | ▸ életre tér | ▸ észre észhez tér

[ tör v. ←tér² ]

fér.

[ fgr ]

1. fil tud az anyag létezésének az a formája, amelyet a háromirányú kiterjedés jellemez. a mozgás térben és időben megy végbe. | mat ennek háromnál több kiterjedésű általánosítása.

2. a térnek valamitől kitöltött, ill. valamivel körülhatárolt része. nagy teret foglal el.

3. terület, térség.

4. épületekkel körülvett (széles) közterület. lövölde tér 1.; hősök tere.

5. üresen maradt hely, hézag <személyek, tárgyak, ill. (könyvben, papíron) ábrák, jelek között>. tért v. teret hagy.

6. tevékenységre való alkalom, lehetőség. tér nyílik valakinek vmely tevékenységre. | sajtó lehetőség arra, hogy valami történjék, érvényesüljön. szabad tere van valaminek. | (rendsz. fölöslegesen, a megfelelő fn ragos alakja h.) sajtó tevékenységnek, ismereteknek, jelenségeknek egységet alkotó köre, területe. e téren; tudományos téren (= tudományosan, a tudományban) dolgozik. | sajtó hatókör, elterjedtség. tért hódít az új módszer.

[ fgr ]

1. közvetlen a föld fölött elágazó fás szárú növény, cserje.

2. nép lágy szárú növényeknek egy v. egymáshoz közeli több tőről nőtt csoportja. | (jelzőként) nép <vhány> így nőtt <növény>. egy bokor viola.

3. nép csokor, masni. bokorra köt valamit.

4. nép munkacsapat, kül. halászbokor.

5. nyelvt szótárban bokrosított címszavak csoportja. ▸ nem minden bokorban terem

[?]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

1. valakik, valamik egyenként mind. minden ember halandó; minden egyéb adat. | (sorszn előtt) a jelzett számú egyedből egy-egy. minden második héten. | <idő- v. mértékegységről szólva:> mindegyik. minden héten. | ▸ mindenben mindenben rá hallgat.

2. valakiknek, valamiknek az összessége, valakik, valamik együttvéve mind. ez minden vagyona. | mindaz, ami lehetséges, ami hozzáférhető. mindent megtesz érte. | a körülöttünk levő világ. tavasszal minden újraéled. | (rendsz. szjellel) gyak. túlzó mindaz, ami valakinek a birtokában van, ill. valakinek minden szükséges dolga. megvan mindene; mindenét elissza; mindent megkapott a szüleitől. | (szjellel) valakinek egész teste. mindene fáj. | ▸ azt a mindenit!

3. mindenféle (személy, dolog). vettek bútort, függönyt, mindent; ▸ mi minden ▸ sok minden sok mindent vásárolt. | túlzó, gyak. pejor mindenféle, bármi(lyen). minden jöttmentet befogad; ▸ mindennek elmond valakit

4. akármelyik, bármelyik. ilyet minden gyerek tud írni. | bármilyen (jelentős személy, es. dolog). (sok) minden lehet belőle. | (tagadó értelmű m-tal kapcs.) gyak. pejor bármi (más). ez minden, csak nem pihenés!

5. a teljes, (az) egész, az összes. minden erejét összeszedte. | valami a legnagyobb, ill. a legkisebb fokon. minden képzeletet felülmúl; ▸ nem minden nélkül ▸ nem minden nehézség nélkül

6. valaki(k) számára a legfontosabb, legkedvesebb személy, dolog. a kislány(a) a mindene; a kislány(uk) a mindenük.

1. ▸ mindenek mindenek fölé helyezi.

2. ▸ a minden kutatja a minden titkait.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

I. hsz

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]